Az iszlám fundamentalizmus természetesen nem mai jelenség - gyakorlatilag az iszlám megjelenésétől kezdve elválaszthatatlan attól. Mint azt Simon Róbert, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Az iszlám fundamentalizmus című kötet szerzője kifejti: válságjelenségről van szó, amely társadalmi krízis idején jelentkezik, s az iszlám strukturális azonosságát fenyegeti. Ilyenkor az iszlám ortodoxia védelmében különböző erők a próféta és "társai" tanításainak fölmutatásával megpróbálják visszaállítani a kezdetek ideális állapotát, s indítanak el egy retradicionális folyamatot. A modellt maga Mohamed dolgozta ki először, majd ezen a "fundamentumon" jött létre az iszlám társadalom egyedülálló jellegzetessége: a teokratikus közösség hegemóniája, a birodalmak dinasztikus hatalomgyakorlásával szemben. A rendre felbukkanó iszlám fundamentalista törekvések a kilencvenes évekre azonban döntően megváltoztak: míg korábban ezeket a mozgalmakat az iszlámon belül lehetett értelmezni, addig innentől kezdve olyan politikai mozgalomról van szó, amelyek nem annyira az iszlám, hanem a globalizáció kihívásaira próbálnak válaszolni. A kötet első egységében olvasható tanulmány az iszlám fundamentalizmustól az iszlamizmusig igyekszik bemutatni a folyamatokat. Az első rész a klasszikus modellt vázolja fel, és részletesen ismerteti az egyes korszakok különböző mozgalmait: a kháridzsita mozgalmat, a hanbalizmust és a neohanbalizmust, bemutatja az asszaszinokat, vagyis az öngyilkos terror elő szervezett formáját, a klasszikus iszlám és a modern kor közötti wahhábiyya és szanúsziyya mozgalmakat, valamint a Muszlim Testvéreket. A második - hangsúlyosan rövidebb - rész a globalizált, politikai iszlamizmus korszakát rajzolja fel röviden. A kötet nagyobbik felében rövid bevezetőkkel ellátott források kaptak helyet: a kháridzsita mozgalom néhány korai dokumentuma, a neohanbalita Ibn Taymiyya (1263-1328) A vallástörvényen alapuló politikai hatalomgyakorlás az uralkodó és az alattvalók megreformálása érdekében című műve, Szayyid Qutb (1906-1966), az iszlamizmus ideológusának, az egyiptomi Muzulmán Testvériség egyik vezéralakjának Útjelzők című munkája, valamint Abd asz-Szalám Faradzs (1954-1982), a Dzsihád-csoport ideológusának A rejtett kötelesség című műve. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek ajánlható kötet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"