Az olvasási készség alapvető fontosságú a gyerekek kognitív fejlődése szempontjából, hiszen nem csupán az iskolai sikerekhez járul hozzá, hanem az egész életen át tartó tanulás és fejlődés alapját is képezi. Magát az olvasás képességét természetesen az iskolában kell elsajátítani, a fejlesztésben és a gyakorlásban azonban a szülők szerepe is hatalmas. Hogyan segíthetünk a gyerekeknek abban, hogy az olvasásban ne csak egy megoldandó feladatot lássanak, hanem megtalálják benne az élvezetet is? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban.
Vannak gyerekek, akik az általános iskolában azonnal ráéreznek arra, hogy a leírt betűket hogyan alakítsák szavakká, azokat pedig mondatokká, majd összefüggő szöveggé. Ők valószínűleg az olvasás szépségét is hamarabb megismerik, ez azonban a ritkább eset: a legtöbb diák számára a betűk felismerése és kiolvasása küzdelmekkel és nehézségekkel jár együtt.
Ezen készség fejlesztése azonban alapvető fontosságú, méghozzá több szempontból is. Gyermekünk az érettségi megszerzéséig legalább 12 évet fog eltölteni az iskolapadban, ennek során pedig különböző tantárgyakat kell – különböző eredményekkel – teljesítenie. A tanulás alapja azonban az olvasás: ha valakinek nehézséget okoz a szövegértés, nem látja meg az összefüggéseket a tankönyv mondatai között, annak bizony nagyon nehéz dolga lesz még akkor is, ha az adott tantárgy egyébként különösen közel áll hozzá.
És akkor a dolgozatokról, vizsgákról még nem is beszéltünk: az olykor egyértelműnek, néha pedig szándékosan félrevezetőnek szánt kérdéseket, esszéfeladatokat is gyorsan fel kell dolgozni, az iskolai teljesítményt tehát alapvetően meghatározza az, hogy valaki hogyan olvas.
Az olvasás hozzájárul a kognitív készségek működéséhez, segít a gondolkodás fejlesztésében, az összetett fogalmak megértésében, a logikai következtetések levonásában és a problémák megoldásában. Ez tehát nem csupán azért fontos, hogy gyermekünk jobban teljesítsen az iskolában: egész további életére kihatással lehet az, ha az olvasás készségét nem megfelelően sajátítja el.
Talán nem meglepő az sem, hogy az olvasás a legjobb módja a szókincs bővítésének. A gyerekek persze sok információt magukba szívnak a környezetüket hallgatva, az írott szöveg olvasása során azonban sokkal szélesebb skálán ismerhetik meg a különböző szavakat, kifejezéseket. Ez elengedhetetlen a jó kommunikációs készség kialakításához mind szóban, mind írásban, erre pedig a későbbiekben a továbbtanulás során, de a munkaerőpiacon is nagy szükség lesz.
A fentiekben csak az olvasás, mint készség szerepére koncentráltunk: az irodalmi művek, regények ismerete még számos fontos képességet fejleszt, ha tehát azt szeretnénk, hogy gyermekünk minél jobb esélyekkel induljon neki az önálló életnek, már a korai években oda kell figyelnünk az olvasási készség fejlesztésére.
De hogyan is történhet az olvasási készség elsajátítása? A folyamat meglehetősen összetett, hiszen még a tanulás megkezdése előtt számos egyéb készséget, funkciót kell magunkévá tennünk.
Ahhoz, hogy egy gyermek a könyvben egyáltalán eligazodjon, tájékozódni tudjon, ismernie kell a térbeli és síkbeli irányokat — jobb és bal, fent és lent –, hiszen ez nemcsak a sorok követése miatt fontos, de az egymáshoz hasonló betűk megkülönböztetése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Ehhez persze éles látás is szükséges, így – ha még nem történt meg korábban – az általános iskola megkezdésekor mindenképp javasolt egy szemészeti vizsgálat az esetleges korrekciók megvalósítása érdekében.
Nagyon fontos az is, hogy a gyermek hallás után képes legyen felismerni a különböző hangokat, hiszen ezekhez kell majd betűket, később szavakat párosítani. Első osztályban persze még nem kell ismerni a bonyolultabb nyelvtani szabályokat, a szavak belső szerkezetét, de a szótagokra bontásra, a hangokkal való játékra egy diáknak már képesnek kell lennie. Az is szükséges, hogy a gyermek ismerje a rész és az egész fogalmát, hiszen a szavak kiolvasása a betűk ismeretével kezdődik, később aztán következik a szavakból mondatok, majd a mondatokból szövegek alkotása.
Fontos még az artikuláció, mivel a helytelenül ejtett hangok összezavarhatják a gyermeket az olvasás tanulásában, ezért, ha ezen a területen még vannak problémák, érdemes óvodás korban logopédushoz fordulni. Az olvasáshoz természetesen szükség van a megszerzett információ tárolására, elraktározására, ezért mind a vizuális, mind az auditív emlékezet megfelelő fejlettsége is fontos.
Láthatjuk, hogy az olvasás – bár felnőttként már rendkívül egyszerűnek tűnik – számos alapkészség összehangolt működésével valósulhat meg, a gyermek korai felkészítése, fejlesztése tehát óriási előnyt biztosíthat számára az iskolában.
A gyerekek természetesen az iskolában tanulják meg az olvasás alapjait, ebbe nem is érdemes beavatkozni, hiszen otthon könnyen elsajátíthatnak egy olyan rossz gyakorlatot, mely – annak ellenére, hogy mi csak segíteni szeretnénk – hátráltatni fogja őt a tanulásban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem tudjuk őt segíteni: lássuk, ez hogyan lehetséges!
Ha otthon hangosan olvasunk fel gyermekünknek, azzal segítjük a helyes kiejtés, intonáció elsajátítását, ami igazán nagy hasznára válik majd a tanulás során is. Amikor már ő maga is ki tudja olvasni a szavakat, fordítsunk a helyzeten, és hagyjuk, hogy gyermekünk meséljen nekünk: így gyakorolhatja az iskolában tanultakat, fejlesztheti a szókincsét, ha pedig megakad, könnyen a segítségére siethetünk egy nehezebb szó kiolvasásában.
Ha sokat olvasunk otthon, azzal a gyermek képzelőerejét is fejlesztjük, hiszen egy rajzfilm megtekintése során erre semmi szüksége nincs: itt látja, hogy néznek ki a szereplők és a helyszínek, így kevésbé kell megdolgoztatnia az elméjét. Legalább ekkora jelentősége van azonban annak is, hogy a rendszeres mesélés segítségével szerettethetjük meg gyermekünkkel az olvasást, ezért ezt a lépést semmiképpen se hagyjuk ki.
A kisebb gyermekek számára a hangos olvasás mellett nagyon hasznos az is, ha esténként egy képeket tartalmazó mesekönyvet választunk. A rajzok segítségével az olvasni tanuló kicsik könnyebben megértik a szöveget, hiszen összekapcsolhatják az általuk elolvasott szavakat az illusztrációkkal.
A gyerekek életében ma már nagyon fontos szerepet tölt be a tablet vagy az okostelefon, miért ne fordítanánk ezt néha a javukra? Számos olyan applikáció, olvasást segítő program létezik, ami megtanítja a betűk, hangok kiejtését, a szavak felismerését, később pedig akár bonyolultabb szövegértési feladatokat is elvégezhetünk rajtuk. A modernebb e-könyv olvasókon olyan funkció is elérhető, ami a diszlexiával küzdők számára könnyíti meg az olvasást, így ennek is érdemes lehet egy esélyt adni, ha gyermekünknek olvasási nehézségei vannak.
Bár az olvasás fejlesztésében közvetlenül nem segít, azért a hangoskönyv sem ördögtől való: a történeteket hallgatva is rengeteg új szót, kifejezést lehet tanulni, de gyermekünk a mondatszerkezeteket, nyelvtani szabályokat is észrevétlenül magába szívhatja. Ha pedig a kedvenc sorozatának következő kötete hangoskönyvben még nem érhető el, jó eséllyel a könyvet is kézbe fogja venni.
Az olvasási készség természetesen akkor fejleszthető, ha a gyermek minél többet olvas. Ehhez azonban rendkívül fontos, hogy mutassunk jó példát: legyen természetes, hogy könyv van a kezünkben, sőt, szervezzünk köré közös programot. Esténként helyezkedjünk el kényelmesen a kanapén vagy a gyerekszobában, és mindenki olvassa a saját regényét. Néha megállhatunk, megbeszélhetjük, hogy melyik könyvben mi történt, ezáltal rendkívüli módon tudjuk fejleszteni gyermekünk szókincsét és szóbeli kifejezőkészségét is. Láthattuk, hogy az olvasás képessége több készség együttműködéséből áll össze, ezzel tehát észrevétlenül is nagyon sokat segítünk gyermekünknek.
Természetesen nem arról van szó, hogy az egész délután a házi feladatokról szóljon, a gyakorlás azonban elengedhetetlen. Iskola után beszéljük át, hogy mit tanultak aznap, majd játékos feladatok formájában gyakoroljuk azt. Legyünk kreatívak: vonjuk be az esti olvasásba és kérjük meg, hogy ha meghallja az aznap tanult hangot, azt jelezze nekünk. Számoljuk a “pontokat” majd az eredmény alapján jutalmazzuk meg őt. Az is jó játék lehet, ha a kedvenc mesekönyvében kell bekarikáznia bizonyos betűket, így gyermekünk nem fogja azt érezni, hogy még otthon is tanulnia kell, mégis folyamatosan fejleszti magát.
Aki rendszeresen olvas az tudja, hogy ezt a tevékenységet leghatékonyabban csendben és nyugalomban lehet gyakorolni. Ezeket a feltételeket tehát biztosítsuk gyermekünknek is: alakítsunk ki a gyerekszobában egy kis olvasósarkot, helyezzünk el itt egy kényelmes kanapét vagy fotelt, válasszunk ki egy szép lámpát és természetesen lássuk el őt mesekönyvekkel.
Ezeket meg is vásárolhatjuk, de ha olyan szerencsések vagyunk, hogy folyton új kötetekre van szükség, akkor közösen be is iratkozhatunk a könyvtárba. Ez jó lehetőség arra is, hogy gyermekünk más, hasonló korú könyvmolyokkal is megismerkedhessen, ráadásul korlátlan hozzáférést kap több ezer kötethez, így biztosan nem fogja elunni az olvasást.
Nagyon jó kreatív, közös időtöltés az, ha a befejezett könyvekről egy kis naplót vezetünk. Vásároljunk egy szép füzetet, néhány színes filctollat és matricákat, bátorítsuk gyermekünket arra, hogy minden elolvasott könyvről írjon le néhány gondolatot. A lapokat persze díszítsük ki, így sokkal nagyobb lesz a motiváció, ráadásul észrevétlenül fejlődik a memória és az íráskészség is.
A motiváció – ahogy az élet bármely területén – a tanulás során is rendkívül fontos. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy megdicsérjünk minden apró fejlődést, megtanult betűt vagy kifejezést, hiszen ezzel gyermekünk olyan önbecsülést és önbizalmat kaphat, ami csakis az előnyére fog szolgálni. Bár természetesen nem ezért kell tanulni, de akár apró jutalmakat – matricákat, könyvjelzőket – is bevethetünk: a legjobb persze az, ha egy újabb szint teljesítéséért egy újabb könyvet adunk ajándékba.
A szülők – néhány esettől eltekintve – nem pedagógusok. Nem a mi feladatunk az, hogy az iskolai tananyagot megismertessük gyermekünkkel, a megszerzett tudás elmélyítésében, a készségek fejlesztésében és az olvasás megszerettetésében azonban nagyon fontos szerepet töltünk be.
És hogy ezt hogyan tehetjük meg? Mindenekelőtt mutassunk jó példát, hiszen hogyan várhatnánk el gyermekünktől az olvasás szeretetét, ha tőlünk nem ezt látja? Mutassuk meg neki, hogy a könyvek nem egyszerűen a tanulás kellékei, hanem a kikapcsolódás, a világ elől való elmenekülés rendkívül szórakoztató eszközei is. Olvassunk egyedül és a gyerekekkel közösen is, biztosítsunk hozzáférést a saját köteteinkhez vagy a helyi könyvtárhoz, és soha ne feledkezzünk meg a folyamatos pozitív visszajelzésekről. Ha így teszünk, gyermekünk olvasási készségét óriási mértékben fejleszthetjük – tulajdonképpen észrevétlenül.
Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár
Korábbi ár: Az árcsökkenés alkalmazásának első napját megelőző legalább 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár
Aktuális online ár: A rendeléskor fizetendő ár
Várható ár: Az első megjelenéshez kapcsolódó várható online ár
A kedvezmények igénybevételéhez írja be a PEDIG weboldalon található webshop kódot a KELLO Webáruházba történő regisztráció során.